Az olajfa története

A tudósok szerint a pontos hely, ahol a olajfa először találták meg, a tágabb mediterrán térség. Az első olajbogyó-termesztés A világban történt első jelentős változás Görögországban, konkrétabban Krétán. Ez Kr. e. 3500 körül, a kora minószi korban történt. Ebben az időszakban az olajfa vadabb formában volt, mint a ma ismert fa. Kr. e. 2000 után az olajfatermesztés Krétán intenzívebbé és szisztematikusabbá vált, és a sziget gazdaságában a legfontosabb szerepet játszotta. Krétáról indult az olívaolaj első exportja, nemcsak Görögország szárazföldjére, hanem Észak-Afrikába és Kis-Ázsiába is.

Az olívaolaj története Görögországban

A termesztés hamarosan elterjedt Görögország szárazföldjén is, és az olajbogyó, valamint annak áldott terméke, az olívaolaj a ... szinonimájává vált. görög diéta az évszázadokon át. A mükénéi civilizáció (Kr. e. 1600–1150) a minószi civilizációt követte Görögország szárazföldi részén. Az olívaolaj-termelés nagyon fontos volt e társadalom gazdasága számára. A “lineáris B” írás megfejtése értékes információkra derített fényt az olívaolaj termeléséről, kereskedelméről és exportjáról a mükénéi Görögországban, amint azt a mükénéi és püloszi palotaarchívumokban is láthatjuk.

Az i. e. 6. században Szolón, a nagy athéni törvényhozó alkotta meg az első törvényt az olajfa védelmére, a kontrollálatlan fakitermelés kivételével. Az olajfa az ókori Görögországban szimbólum volt, és az olívaolajat nemcsak értékes tulajdonságai miatt használták tápérték, de azért is gyógyászati célokra. Az i. e. 7. és 3. század között az ókori filozófusok, orvosok és történészek elvégezték az olajfa botanikai osztályozását, és a ...-ra hivatkoztak. az olívaolaj gyógyító tulajdonságai. Ezt a tudást “újra felfedezték” ma, mivel a modern tudósok új bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy a mediterrán étrend miért olyan egészséges.

A bizánci időkben a dolgok nem változtak. Az olívaolaj termelése a görög területeken a birodalom hatalmas mérete miatt fontos volt. Maga a birodalom az akkor ismert világ termelőterületeinek közel felét foglalta magában, és a terméket a világ minden tájára exportálták.

Hippokratész és más ókori orvosok olívaolajat használtak betegségek kezelésére.

Hagyományos olajfák termesztése Krétán, Görögországban

Olajág

az olajág a szimbóluma béke és győzelem az ókori Görögország szokásaihoz kapcsolódik, és az istenekhez és a hatalmon lévő személyekhez intézett könyörgésekhez kapcsolódik. A Földközi-tenger medencéjének legtöbb kultúrájában megtalálható, és a modern világban a békével hozták összefüggésbe. Ókori Görögország és Róma: A görög hagyományban a Hiketeria (ἱκετηρία) egy olajág volt, amelyet a könyörgők tartottak, hogy kimutassák státuszukat, amikor hatalmas személyekhez közeledtek, vagy a templomokban, amikor az istenekhez fohászkodtak.

A görög mitológiában, Athéné versenyzett Poszeidón Athén birtoklásáért. Poszeidón azzal igényelte a birtokot, hogy háromágú szigonyát az Akropoliszba döfte, ahol egy tengervíz forrása tört fel. Athéné azzal szerezte meg a birtokot, hogy elültette az első olajfát a kút mellett. Az istenek és istennők udvara úgy ítélte meg, hogy Athénének nagyobb joga van a földhöz, mert ő adta azt a jobb ajándékot. Az olajfákból koszorúkat a menyasszonyok viselték, és az olimpiai győzteseknek adományozták.

Az olajág az egyik attribútum volt Eirene római császári pénzérméken. Például Vespasianus alexandriai tetradrachmájának hátlapján, Kr. u. 70-71-ből, Eirene állva látható, amint jobb kezében egy felfelé tartó ágat tart (lásd bővebben a következő címen: Olajág – Wikipédia)

Az olajfa és az olívaolaj-termelés Görögországban

Görögországban az olajbogyó-termesztés a fatermés 87,21%-át teszi ki. Görögország a világ harmadik olajbogyó-termelő országa Spanyolország és Olaszország után. Világszerte Görögország az első az olajbogyó-termelésben. fekete olajbogyó és harmadik a gyártásban olívaolaj. Több mint 132 millió olajfát termesztenek a területén, amelyekből évente körülbelül 350 000 tonna olívaolajat állítanak elő, amelynek 82%-a extra szűz kategóriába tartozik. Emellett körülbelül 21 millió olajfát termesztenek a következők előállítására: étkezési olajbogyó.

olívaolaj termesztése az ókori Görögországban

Az olajfa és az olívaolaj-termelés Európában

Európában az olajbogyó termesztése a Földközi-tenger térségében található országokban (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Franciaország, Albánia, Horvátország és Görögország) folyik. Spanyolország az elmúlt évtizedben a világ első olajbogyó-termesztő országa lett 200 000 000 olajfával, ezt követi Olaszország 185 000 000 olajfával és Görögország 133 000 000 olajfával.

Olívaolaj-ültetvények a Földközi-tengeren

Az olajfa és az olívaolaj-termelés világszerte

Az olajfa történelmi növény, melyet évszázadok óta termesztenek Görögországban és a világ más országaiban is. Ma már mind az öt kontinensen (Európa, Ázsia, Amerika, Afrika és Óceánia) találhatók olajfaligetek. Európa, körülbelül 500 millió olajfával, a globális termelés több mint ¾-ét adja, ezt követi Ázsia (Szíria, Irán, Kína, Dél-Arábia, India, Japán, Pakisztán és Irak) 13%-kal, Afrika (Marokkó, Tunézia, Dél-Afrika) 8%-kal, és Amerika (USA, Argentína, Mexikó, Brazília, Peru, Uruguay és Chile) 3%-kal. Óceániában (Ausztrália és Dél-Zéland) az olajfák telepítése a közelmúltban kezdődött. India, Japán, Korea és Pakisztán országaiban az olajfák telepítése kísérleti szakaszban van, míg Kínában, Dél-Zélandon, Brazíliában és Dél-Arábiában a közelmúltban kezdődött az olajfatelepítés. Az európai országok mellett a hagyományos olajfatermesztő országok az USA, Argentína, Chile, Irán és Irak.

LÁSD MÉG:

Krétai extra szűz olívaolaj

Az olajfa története

Az olajfa az ókori Földközi-tengeren

Görög asztali olajbogyók – 21 görög asztali olajbogyófajta (ehető olajbogyó) szerepel a világ 50 legjobb asztali olajbogyója között.

olajfák termesztése Krétán, Görögországban